LDA GyIK
Az LDA építőkészletekből az
Euraudio LDA17 (mk2/mk3) monó, tranzisztoros végerősítő panelre épülő,
ultra alacsony torzítású, alacsony zajú végerősítők építhetők,
elsősorban otthoni felhasználásra audiofil vagy high-end hangfalakhoz.
Referencia erősítőként vagy mérőerősítőként is használható, mivel
torzítása jóval alacsonyabb annál, mint amit akár a leggyakorlottabb
zenehallgató meghallhat. Ha 100%-ig biztos akarsz benne lenni, hogy az
audió láncod leggyengébb tagja nem az erősítőd, akkor válaszd
valamelyik LDA kitet! Az LDA17 panel, a szállított alkatrészkészlettől
függően max. 80 Wattosra (LDA17mc), max. 120 Wattosra (LDA17hc) és
max. 200 Wattosra (LDA17xc) is megépíthető.
Az LDA MIN kitből max. 2x80 Watt / 4 ohm
teljesítményű sztereó végerősítő építhető mechanikus relés
bekapcsolási koppanásgátlóval, védelem nélkül. Ez a legolcsóbb kit.
Az LDA MID kitből max. 2x120 Watt / 4 ohm
teljesítményű sztereó végerősítő építhető teljes körű, csatornánként
független, ultra alacsony torzítású szilárdtest relés védelemmel,
amely bekapcsolási/ kikapcsolási koppanásgátlást, hangfalvédelmet,
hűtőborda túlhőmérséklet-védelmet és erősítő túláramvédelmet jelent.
Az LDA DM1 kitből max. 2x120 Watt / 4 ohm
teljesítményű duál monó végerősítő építhető, teljes körű,
csatornánként független, ultra alacsony torzítású szilárdtest relés
védelemmel, amely bekapcsolási/ kikapcsolási koppanásgátlást,
hangfalvédelmet, hűtőborda túlhőmérséklet-védelmet és erősítő
túláramvédelmet jelent.
Az LDA DM2 kitből max. 2x200 Watt / 4 ohm
teljesítményű duál monó végerősítő építhető, teljes körű,
csatornánként független, ultra alacsony torzítású szilárdtest relés
védelemmel, amely bekapcsolási/ kikapcsolási koppanásgátlást,
hangfalvédelmet, hűtőborda túlhőmérséklet-védelmet és erősítő
túláramvédelmet jelent.
Az LDA MON kitből max. 200 Watt / 4 ohm
teljesítményű monó végerősítő építhető, teljes körű, ultra alacsony
torzítású szilárdtest relés védelemmel, amely bekapcsolási/
kikapcsolási koppanásgátlást, hangfalvédelmet, hűtőborda
túlhőmérséklet-védelmet és erősítő túláramvédelmet jelent.
Az LDA építőkészletekben levő erősítő(k) teljesítménye a tápfeszültségtől függ. Az erősítők alkatrészváltoztatás nélkül megépíthetők a kitekre megadott maximális teljesítménynél alacsonyabb teljesítményűre is, mindössze a tápfeszültségük csökkentésével. A kitben található Tápegység panel vagy Tápegység & relé panel összeszerelési útmutatója tartalmazza több lehetséges erősítőteljesítményre az ajánlott transzformátor és szűrőkondenzátor értékeket. +/-35 V DC alatti terheletlen tápfeszültségekkel nem volt tesztelve egyik konfiguráció sem. Ha a tápfeszültség olyan alacsony, hogy maximális szinuszos terhelésnél +/-25V DC alá esik a tápfeszültség, akkor két ellenállás értékének a megváltoztatása ajánlott az erősítőben.
Az építőkészletek, különösen a drágábbak, bonyolultak, sok alkatrészt tartalmaznak, és a szakszerű összeszerelés mellett érdemes tisztában lenni az audió erősítők földelésének és vezetékelésének elveivel is, ha el kívánod érni a lehetséges igen alacsony torzítást. Ezért az építőkészletek olyan hobbistáknak ajánlottak, akik már több egyszerűbb elektronikai projektet sikeresen végigcsináltak, és nagyobb tapasztalatuk van audió erősítők építésében is, sikeresen megépítettek már egyszerűbb audió erősítő(ke)t.
Erről az LDA építőkészletek leírás ad tájékoztatást.
Az építőkészletek tartalmazzák az LDA építőkészletek leírásában található összes NYÁK-ot, valamint az egyes részegységek összeszerelési útmutatóiban megnevezett alkatrészeket; ez általában az összes NYÁK-ra szerelendő elektronikus és mechanikus alkatrészt jelenti. Az építőkészletek nem tartalmazzák az építő által tetszőlegesen megválasztható alkatrészeket: elsősorban az erősítő házát, a házra szerelendő alkatrészeket, a fő transzfomátort, a hűtőbordát, a legtöbb vezetéket és kábelt, a tápegység(ek) elektrolit szűrőkondenzátorait és biztosítékait. Az LDA MIN építőkészlet nem tartalmazza a bekapcsolási koppanásgátló működéséhez szükséges AC tápegységet, de ajánlás kapcsolási rajz formájában található hozzá. Az LDA MID, LDA DMx és LDA MON építőkészletek a védőáramkör(ök)höz szükséges segédtápegység (MID2 v. MID2A) NYÁK-ját tartalmazzák, de nem tartalmazzák a MID2(A)-hoz tartozó alkatrészeket. Részletes tájékoztatást az egyes építőkészlet részegységek összeszerelési útmutatójában található pozíciólista (BOM) ad arról, hogy a részegységek pontosan milyen alkatrészeket tartalmaznak.
Minden egyes építőkészlet részegységhez részletes online összeszerelési útmutató áll rendelkézésre magyarul és angolul. Ezen felül indokolt esetben, e-mailben rendelkezésre állok, ha valamely kérdésben az építési útmutató hiányos lenne. Összeszerelési hibák miatti hibakeresésben nem tudok segíteni, csak újra el tudom küldeni a hibás építőkészlet részegységet vagy annak teljes alkatrészkészletét.
2024. januárjában a kitek ára (közvetlenül tőlem vásárolva) a következő: LDA MIN: 40.300 Ft. LDA MID: 73.400 Ft. LDA DM1: 88.700 Ft. LDA DM2: 109.000 Ft. LDA MON: 55.500 Ft. Érdeklődni az e-mail címemen lehet.
Igen, de a részegységek csak az alkatrészkészletükkel
együtt vásárolhatók meg, külön a NYÁK lemezek nem.
Az Euraudio Tápegység és relé panelek (PSSR2S, PSS701) szilárdtest
reléjét/reléit az APBF/APBM/DPB védőáramkör(ök) működtetik, ezért
ezeket egymástól függetlenül nincs értelme megvenni.
A torzítás érzékelésénél számos tényező közrejátszik. Csak néhány: (1) Milyen jelen akarjuk meghallani a torzítást? Tiszta, főleg a szinuszhoz közeli jeleken sokkal könnyebb meghallani a torzítást, mint összetett jeleken pl. emberi beszéden. (2) Milyen felharmonikustartalma van a torzításnak? A közeli, pl. 2. 3. felharmonikusok torzítása sokkal nehezebben hallható ki, mint a magas felharmonikusoké. (3) Milyen frekvenciatartományba esnek a jel torzítási termékei? Különösen jól hallhatók azok a felharmonikusok, amelyek a fül által igen érzékenyen hallott, kb. 2 kHz - 6 kHz közé esnek. (4) Milyen képzett az ember hallása. A torzítás érzékelési képessége tanulható, és egyéni különbségek vannak. Ha mindezeket összevetjük, megállapíthatjuk, hogy nem adható meg egy százalékos számjegy arra, hogy hol kezdődik az erősítőkből jövő torzítás hallhatósága. Van egy tól-ig tartomány, amelyben az hallható lehet a tesztelésre használt hangtól és a hallgatótól függően, illetve attól függően, hogy milyen alacsony a hangfalad vagy fejhallgatód torzítása.
Az LDA17 (és elődei, az LDA172, LDA162) erősítő torzítása egész biztosan túl alacsony ahhoz, hogy bárki képes legyen meghallani a torzítását, teljesen hűen reprodukálja a bemenetére adott jelet a kimenetén felerősítve. Ezt több ABX teszt és egy nullteszt is megerősítette. Ha mégis jellemezni kellene azt, amikor egy erősítőnek nincs saját hangja, akkor a transzparens és neutrális jelzők jutnak az ember eszébe.
Az LDA17 (és a paramétereiben vele megegyező LDA172 és LDA162) erősítő prototípusain az 1kHz-es teljes harmonikus torzításra (THD) 0,0007%-0,0013% közötti értékeket mértünk 1 Wattól a maximális kimenő teljesítményig terjedő tartományban és 3,5 Ohmig terhelve a kimenetet. Az intermodulációs torzítás egészen 20kHz-es frekvenciáig igen alacsony, és a tranzies intermodulációs torzítás is figyelemreméltóan alacsony. Szakszerű összeszerelés esetén a hasonló eredmények várhatók.
Jó kérdés, mert nem biztos, hogy mindenki ugyanazt érti high-enden. Én azt értem rajta, hogy kiválóak az erősítő mérhető paraméterei, és nem tesz szinte semmi torzítást vagy zajt hozzá a bemenetére adott jelhez, vagyis igen magas a hangzáshűsége. Viszont vannak, akik az értik a high-enden, hogy az erősítő úgy tesz hozzá valami pluszt a hanghoz, úgy torzít, ami számukra csiklandozza a fület, érdekes vagy kellemes. Az LDA17-nek olyan alacsony a torzítása, hogy nehéz a piacon olyan gyári erősítőt találni, amely versenyezhetne vele. Az LDA17 az ultra alacsony torzítása miatt használható akár hangfalmérésre vagy referencia erősítőnek erősítők összehasonlításakor. De hogy egy olyan hangzás, ami teljesen hűen reprodukálja a bemeneti jelet a kimeneten, az kinek tetszik, vagy kinek a számára high-end, azt mindenkinek a szubjektív ízlése határozza meg. Eredeti értelmében a HiFi (High Fidelity) magas hangzáshűséget jelentett, a high-end pedig a HiFi csúcsa volt, ebben az értelemben az LDA17 high-end. Biztos vagyok benne, hogy akinek tényleg a magas hangzáshűség a fontos, az kiválónak fogja értékelni az LDA17-et, és ha valaki az LDA17-et használja, annál biztos nem az erősítő lesz a gyenge láncszem az audió láncban. Ha valaminek a torzítását hallani fogja, az nem az erősítőből fog származni, hanem a hangfalból, a szobaakusztikából vagy a hanganyag forrásából (előerősítőből, vagy hangfájlból, ha gyenge minőségű).
Az erősítőn elvégzett nullteszt eredménye nagyon meggyőző volt. A nullteszt a bemenő jelből (pl. zenéből) kivonja a kimenő jelnek pontosan a bemenő jel amplitúdójára leosztott mását, a kettő különbségét képzi. Ha az erősítő teljesen tökéletes lenne, akkor nem lenne a különbség e két jel között másban, csak az amplitúdóban, tehát az eredmény teljes csend lenne (nulljel). Persze mindig van valamekkora torzítás, zaj és brumm, amit hozzátesz az erősítő, de ha ezek mértéke elég alacsony, akkor a hallgató a normál zenehallgatási hangerőn és szokásos hangfaltól való távolságban nem hall semmit a kivont eredmény, az ún. nullfájl visszajátszásakor és meghallgatásakor. Az LDA17 (LDA172, LDA162) erősítők nullfájlja visszajátszásakor akkor sem hallottunk semmit, amikor a fülünket szinte a hangfalra tapasztottuk.
Nem tapasztaltam a mechanikus relével torzítás növekedést, de nem volt erre komolyabb tesztelés. Az LDA17 torzítása egyedül az erősítőre van specifikálva, a kimeneti relé nélkül. Általában elmondható, hogy a mechanikus relék hajlamosak egy vékony oxidréteget képezni a kontaktusokon, amely átmeneti ellenállása akár ronthatja az LDA17 kiváló torzítását, különösen kis hangerőn. Az viszont valószínűtlen, hogy a torzítás a relé miatt olyan mértékben romlik, ami már hallható lenne. Mivel a mechanikus relék a torzítás szempontjából némileg kiszámíthatatlanok, és a kontaktusaik bizonyos klimatikus körülmények között korrodálódhatnak, ha fontos a hosszú távon és reprodukálhatóan ultra alacsony torzítás, akkor inkább egy szilárdtest relés építőkészletet (LDA MID, LDA DM1, LDA DM2, LDA MON) válassz.
Sokan óvnak a bonyolultabb kompenzációtól, én viszont nem tapasztaltam egyáltalán, hogy a two-pole kompenzáció (TPC) gerjedékenyebbé tette volna ezt az erősítőt. 2 kHz és 20 kHz között a TPC mérhetően csökkenti a torzítást, de az egyszerű Miller kompenzációval is olyan alacsony a torzítás, ami az emberi fül számára nem hallható. A mérések a TPC jumpert betéve történtek.
A max. 2x200 Wattos LDA DM2 duál monó erősítőben két külön fő hálózati transzformátorra van szükség. A teljes 2x200 Watt teljesítmény kihasználására két darab, egyenként kb. 300VA-es transzformátor szükséges. Ha egyetlen bekapcsológomb lenne két, egyenként kb. 200VA-nál nagyobb teljesítményű transzformátorhoz, akkor az együttes bekapcsolási áramlökésük (az ún. rush-in current) hatására sok, háztartásban levő kismegszakító leoldana, hacsak nincs beépítve az erősítőbe lágyindító elektronika. A lágyindító elektronikákat megvizsgálva arra jutottam, hogy nagyon sok helyet foglalna el a tápegységen egy olyan lágyindító elektronika, amely biztosan nem megy tönkre abban az esetben sem, ha az erősítőt gyors egymásutánban többször ki-be kapcsolják, különösen felforrósodott állapotban. Ezért inkább úgy döntöttem, hogy külön bekapcsológombot tervezek a két erősítőcsatornának, így nincs szükség lágyindításra, csupán a két kapcsolót egymás után kell bekapcsolni, legalább fél másodperc szünettel.
Általános szabály, hogy a legjobban melegedő végtranzisztorra szereld fel. Zenei jeleknél kb. ugyanakkora teljesítményt disszipál mindegyik végtranzisztor. Ha a hűtőbordán kb. ugyanolyan helyzetben vannak, akkor egyformán melegednek. De ha valamelyiknek kisebb hűtőborda rész jut, arra cészerű a tempco tranzisztort tenni, mert az jobban melegedhet. LDA17xc esetén általában a két belső végtranzisztor egyikére kell tenni a tempco tranzisztort, mert azok melegednek jobban.
Figyelembe vetted az összeszerelési útmutatókban megemlített esetleges inkompatibilitást? A Tápegység & relé NYÁK-ok nem mindegyik védőáramkör NYÁK-kal kompatibilisek teljesen. A PSS701 és PSSR2S teljesen kompatibilisek a DPB-vel. Ha azonban a PSS701-et v. PSSR2S-t az APBF/APBM-mel használod, akkor a Tápegység & relé NYÁK-on a jelzetthez képest fordítva kell beültetni a D91, D92 (BAV21) diódákat.
R3=rövidzár javasolt monó vagy duál monó erősítőben; a rövidzárat nem 0R ellenállással, hanem egy dróttal ajánlott realizálni. R3=10 ohm javasolt sztereó erősítőkben; a 10R a szetereó erősítőbe befutó 2 árnyékolt kábel árnyékolásai közötti földhurok miatt létrejövő brummot csökkenti.
Az
LDA17 (LDA172) összeszerelési útmutatóban leírt egyenfeszültség
ellenőrzése a kimeneten a legfontosabb.
Ha esetleg professzionális (ultra alacsony torzítású és zajú)
hangkártyád van, akkor megmérheted a torzítást 4 ohmos műterheléssel.
Torzításmérésre alkalmas ingyenes szoftver pl. az ARTA.
Ha van oszcilloszkópod és műterhelésed, akkor megnézheted, hogy néz ki
egy 20 kHz-es frekvenciájú szinuszjel 4 Ohm-os terhelésen enyhén
vágásba (clipping) vezérelve az erősítőt. Ilyen, 20kHz-es full
amplitúdó vagy clipping tesztet csak szobahőmérsékletű, nem
felmelegedett erősítővel szabad csinálni, így is csak 2-3 másodpercig
ajánlott, és utána várni kell egy kicsit a lehűlésre. Műterhelés kell
hozzá, 50-100 Wattos. Ellenőrizd, nem alakul-e ki véletlenül
önfenntartó gerjedés.
Tényleg csúnyán néz ki oszcilloszkóppal mérve a Graetz-híd bemenetén, amikor oszcillál a transzformátor szivárgási induktivitása a Graetz-híd és a transzformátor kapacitásával, de ez általában olyan 30-300kHz körül van, és a szűrt tápfeszültségben már nincs jelen. Próbáltam egy RC snubberrel csökkenteni ezt a jelenséget a hagyományos diódás Graetz-cel szerelt egyik prototípusomban, és a snubber, ha jól van méretezve, akkor nagyrészt kiszedi ezt az oszcillációt lassú diódákkal is. A torzítás mérési eredmények viszont ettől nem lettek jobbak, szerintem ez a 30-300kHz túl alacsony, hogy bármit zavarjon, mint rádiófrekvenciás zavar. Kétségeim vannak, hogy érdemes-e foglalkozni snubber mérezetéssel vagy a gyors diódákkal a Graetz-hídban. De ha már valaki gyors (és drága!) diódákat tesz a tápegységbe, akkor foglalkoznia kell snubber méretezéssel is, mert nem csak az egyenirányító diódák kapacitása okozza a tápegység bemenetén az oszcillációt, hanem a transzformátor interwinding kapacitása is, amit a gyors diódák nem befolyásolnak.
Nem, ehhez előbb ki kell
kapcsolni az erősítőt, és várni kell néhány másodpercet.
Hangfal kimenetre csatlakoztatásakor -- különösen csupasz vezetékvég
rácsavarozásakor -- ellenőrizd, hogy véletlenül nem csináltál-e
kimeneti rövidzárat (pl. a piros hangfalcsatlakozóra rácsavarozott
kábel ere hozzáér a fém készülékházhoz is).
A
Tápegység és relé panelon található zöld LED a szilárdtest relé
működését jelző LED; ha a relé be van húzva (átereszt), akkor a zöld
LED világít. A piros LED az APMF/APBM-en a túláramvédelem működését
jelző (OCP) LED. A DPB-n minden védelemnek van visszajelző LED-je, nem
csak az OCP-nek. Ha az OCP LED világít, a teendőket lásd a következő
kérdésnél.
A zöld LED (PSS701 v. PSSR2S) akkor nem világít, ha (1) a
bekapcsolási/kikapcsolási némítás aktív, vagy (2) valamilyen hiba van,
ami miatt a védőáramkör beavatkozott. A hiba háromféle lehet: DC
offszet (vagyis veszélyes egyenfeszültség a kimeneten, amely
tönkreteheti a hangfalat), hűtőborda túlhőmérséklet vagy túláram.
A túláramvédelem reteszeli magát, ezért az erősítőt ki
majd be kell kapcsolni, hogy újra működjön, de semmiképpen ne
kapcsold be újra az erősítőt, amíg ki nem derült a túláram oka!
Ha kimeneti rövidzár miatt világít (APBF/APBM) vagy villog (DPB) az
OCP LED, és elsőre semmi nem ment tönkre, akkor az újabb ki-be
kapcsolgatások hatására valószínűleg valami elromlik, mert újra és
újra óriási áramterhelés éri az erősítőt a szilárdtest relé
bekapcsolásakor.
A következő eljárást javaslom, ha a piros túláram jelző (OCP) LED
világítana vagy villogna: (1) Ellenőrizd, hogy nincs-e
kimeneten rövidzár. (2) Ha volt, és el lett hárítva, akkor az erősítő
újabb bekapcsolása előtt szedd le a kimenetről a hangfalat, majd az
erősítő bekapcsolása után mérd meg multiméterrel, hogy nincs-e
veszélyes egyenfeszültség a kimeneten. Ez ellenőrzés arra az esetre,
ha az erősítő és a szilárdtest relé is tönkrement, és a szilárdtest
relé átereszt.
A védőáramkör ugyan rögtön érzékeli a túl nagy egyenfeszültséget a
kimeneten, és ilyenkor eleve nem is kapcsolja be a szilárdtest relét
(nem gyullad ki a zöld szilárdtest relé LED sem), de ha a szilárdtest
relé esetleg tönkrement a kimeneti rövidzártól, akkor valószínűleg
rövidzárba ment, vagyis átereszt mindent, a veszélyes
egyenfeszültséget is, ami tönkreteheti a hangfalat.
Nem ajánlom. Az LDA erősítők kapcsolási rajzai jelenleg nincsenek
közzétéve, de az LDA kitekből épített erősítők javítását a tervező
vállalja.
Ha van elektroműszerészi képzettséged, és saját magad akarod javítani
az erősítőt, akkor is ügyelni kell az érintésvédelmi biztonságra.
Az Euraudio LDA MIN kit nem tartalmazza a "MIA" hálózati feszültséget
fogadó/elosztó panelt, amelyet mindenkinek magának kell megterveznie,
és legyártania. A többi LDA kit tartalmazza a MID2(A) hálózati
feszültséget fogadó/elosztó panelt, de azt mindenki csak a saját
felelősségére használhatja. Ha a hálózati feszültséget fogadó/elosztó
panel megsérül, vagy a rögzítése kioldódik, és a kisebb feszültségű
részekhez hozzáér a hálózati 230 VAC feszültség, akkor életveszélyes
feszültség jelenhet meg minden olyan fémfelületén az erősítőnek, amely
nincs erős, nagy áramot elviselő összeköttetésben a készülék
védőföldelésével. Ilyen nagyobb felületű, könnyen érinthető fémrészek
pl. a kisebb hűtőbordák: az LDA17 NYÁK-on levő driver tranzisztor
hűtőborda vagy a PSS701 és PSSR2S NYÁK-okon levő Graetz-híd
hűtőbordája. Ezeket a felületeket csak azután érintsd meg, miután
megbizonyosodtál, hogy a hálózati feszültséget fogadó/elosztó panel
sérülésmentes, és rögzítve van a helyén.
Nagy teljesítményű használat után, amíg nem hűlt le, addig a belső
hűtőbordák nagyon forróak, akár 80-90 °C fokosak is lehetnek, erre
ügyelni kell.
Brummnak
sok oka lehet, az egyik, hogy egy kimeneti rövidzár tönkretehette az
R3 ellenállást.
Az LDA MIN és LDA MID építőkészletekben szállított LDA17-ben az R3
értéke 10 ohm. Ha 10 ohmnál jóval nagyobb értéket mérsz, akkor az R3
ellenállás tönkrement, és ez oka lehet a nagy brummnak.
Az LDA DMx és LDA MON építőkészletben szállított LDA17-ben az R3
értéke 0 ohm (rövidzár). Ha ezt rövidzárat nem rézdróttal, hanem 0R
ellenállással valósítottad meg, az is tönkremehetett.
Az APBM, és ventilátort ki-be kapcsolni is tudó
változatai, az APBF és DPB, monó védőáramkörök. Nincs rajtuk relé,
hanem egy szilárdtest relével ellátott Tápegység & relé panelhoz
(a monó PSS701-hez v. sztereó PSSR2S-hez) csatlakoznak. Az
APBF/APBM/DPB figyel több mindent: (1) az erősítő kimenetén megjelenő
DC offszetet (hangfalvédelem céljára), (2) a hűtőborda hőmérsékletét
egy termisztoron keresztül (túlhőmérséklet védelem céljára), (3) az
erősítő kimeneti áramát az erősítő emitterellenállásairól levett
feszültségen keresztül (túláramvédelem céljára), (4) és ellátja a
bekapcsolási késleltesést (koppanásgátlás), valamint kikapcsoláskor
gyorsan lekapcsolja a hangfalat, ezzel megakadályozva a nem kívánt
kikapcsolási hangjelenségeket is.
Két APBF/APBM/DPB-vel épített sztereó rendszerben, ha valamelyik
csatorna meghibásodik, akkor csak a hibás csatorna kapcsolódik le,
mivel mindkét csatornára külön védőáramkör, külön szilárdtest relé
van.
Dual monó erősítőhöz 2 db PSS701 + 2 db APBF/APBM/DPB kell.
Az APBF/APBM/DPB számára stabilizált tápfeszültség szükséges; +9V DC,
max. 15mA (PSSR2S-hez kapcsolva), ill. +12 V DC, max. 15mA (PSS701-hez
kapcsolva). A +9V-ot (+12V-ot) az APBF/APBM/DPB a csatlakoztatott
Tápegység & relé panelon keresztül kapja meg.
Erre nem volt tesztelés, és nincs specifikáció, sem
garancia. A teljes körű védelem túláramvédelmet tartalmaz, amely
célja, hogy ha normál terhelés, vagyis 3,5 Ohmnál nem kisebb
impedancia van rákötve az erősítőre, és ennek ellenére túláram lépne
fel, akkor a védelem leválasztja a hangfalat, így megvédve az erősítőt
a túlterheléstől. Kimeneti rövidzár esetén közel nulla Ohm a terhelés,
és hirtelen olyan nagy áram indulhat meg, amely tönkreteheti az
erősítőt és akár a relét is, mielőtt a túláramvédelem beavatkozhatna.
Az, hogy esetleg mégis túlél-e az erősítő egy kimeneti rövidzárat,
több tényezőtől függ, pl. hogy a relé milyen gyorsan kapcsol ki (a
PSSR2S és PSS701 szilárdtest reléjének kikapcsolási ideje rövid a
mechanikus relékhez képest), és hogy mennyire volt felhevülve az
erősítő kimeneti része, különösen a végtranzisztorok és az
emitterellenállások a rövidzár bekövetkeztekor. A rövidzár miatti áram
ezen kívül túllépheti a szilárdtest relé megengedett maximális
áramát, és ezért a relé normális viselkedése nem garantált. A legtöbb
gyári erősítő mechanikus relés védőáramkörei nem képesek levédeni a
kimeneti rövidzár károsító hatását, az LDA építőkészletek szilárdtest
relés teljes körű védelme ezeknél gyorsabb, de a kimeneti rövidzár
kivédése így sem garantált.
Megjegyzésként megemlítem, hogy az egyik LDA MON prototípus erősítő a
benne levő APBM védőelektronikájával és a Tápegység & relé
paneljével a tesztelések során két véletlenül bekövetkezett kimeneti
rövidzártól megvédte az LDA162xc erősítőt.
Ha az APBF/APBM/DPB védőelektronika piros túláram LED-je kigyullad,
minden esetben ellenőrizni kell, hogy kimeneti rövidzár lehetett-e az
oka. Ha igen, akkor addig nem szabad rákötni hangfalat, amíg le nem
ellenőrzöd, hogy nincs-e veszélyes egyenfeszültség a kimeneten. Ez
különösen a szilárdtest relés erősítőknél fontos, mert ha a
szilárdtest relé elromlik, akkor általában rövidzárba megy, és emiatt
a védelem nem tudja lekapcsolni a hangfalat, ha az erősítő kimenetén
veszélyes DC offszet van.