LDA GyIK

Az LDA csináld magad építőkészletekről (DiY kitekről)

Az LDA építőkészletekből az Euraudio LDA17 monó végerősítő panelre épülő, alacsony torzítású, alacsony zajú tranzisztoros végerősítők építhetők, elsősorban otthoni felhasználásra audiofil vagy high-end hangfalakhoz. Referencia erősítőként használható, mivel torzítása jóval alacsonyabb annál, mint amit akár a leggyakorlottabb zenehallgató meghallhat. Ha 100%-ig biztos akarsz benne lenni, hogy az audió láncod leggyengébb tagja nem az erősítőd, akkor válaszd valamelyik LDA kitet! Az LDA17 panel, a szállított alkatrészkészlettől függően max. 100 Wattosra (LDA17mc) és max. 200 Wattosra (LDA17hc) is megépíthető.
Az LDA MIN kitből max. 2x100 Watt / 4 ohm teljesítményű sztereó végerősítő építhető, védelem nélkül. Ez a legolcsóbb kit.
Az LDA DMON kitből max. 2x200 Watt / 4 ohm teljesítményű duál monó végerősítő építhető, csatornánként független, ultra alacsony torzítású szilárdtest relés védelemmel, amely bekapcsolási/ kikapcsolási koppanásgátlást, hangfalvédelmet, hűtőborda túlhőmérséklet-védelmet és erősítő túláramvédelmet jelent.
Az LDA MON kitből max. 200 Watt / 4 ohm teljesítményű monó végerősítő építhető, csatornánként független, ultra alacsony torzítású szilárdtest relés védelemmel, amely bekapcsolási/ kikapcsolási koppanásgátlást, hangfalvédelmet, hűtőborda túlhőmérséklet-védelmet és erősítő túláramvédelmet jelent.

Az LDA építőkészletekben levő erősítő(k) teljesítménye a tápfeszültségtől függ. Az erősítők alkatrészváltoztatás nélkül megépíthetők a kitekre megadott maximális teljesítménynél alacsonyabb teljesítményűre is, mindössze a tápfeszültségük csökkentésével. A kitben található Tápegység panel vagy Tápegység & relé panel összeszerelési útmutatója tartalmazza több lehetséges erősítőteljesítményre az ajánlott transzformátor és szűrőkondenzátor értékeket. +/- 35 V DC alatti terheletlen tápfeszültségekkel nem volt tesztelve egyik konfiguráció sem. Ha a tápfeszültség olyan alacsony, hogy maximális szinuszos terhelésnél +/-25V DC alá esik a tápfeszültség, akkor két ellenállás értékének a megváltoztatása ajánlott az erősítőben.

Az építőkészletek, különösen a drágábbak, bonyolultak, sok alkatrészt tartalmaznak, és a szakszerű összeszerelés mellett érdemes tisztában lenni az audió erősítők földelésének és vezetékelésének elveivel is, ha az összeszerelő el kívánja érni a lehetséges igen alacsony torzítást. Ezért az építőkészletek olyan hobbistáknak ajánlottak, akik már több egyszerűbb elektronikai projektet sikeresen végigcsináltak, és nagyobb tapasztalatuk van audió erősítők építésében is, sikeresen megépítettek már egyszerűbb audió erősítő(ke)t.

Erről az LDAkits leírás (angol nyelvű) ad tájékoztatást.

Az építőkészletek tartalmazzák az építőkészlet LDAkits leírásában található összes NYÁK-ot, valamint az egyes részegységek összeszerelési útmutatóiban megnevezett alkatrészeket; ez általában az összes NYÁK-ra szerelendő elektronikus és mechanikus alkatrészt jelenti. Az építőkészletek nem tartalmazzák a felhasználó által tetszőlegesen megválasztható alkatrészeket: elsősorban az erősítő házát, a házra szerelendő alkatrészeket, a fő transzfomátort, a hűtőbordát, a legtöbb kábelt és vezetéket, a tápegységek elektrolit szűrőkondenzátorait és biztosítékait. Az LDA MIN építőkészlet nem tartalmazza a bekapcsolási koppanásgátló működéséhez szükséges AC tápegységet, de ajánlás kapcsolási rajz formájában található hozzá. Az LDA MON és LDA DMON építőkészletek nem tartalmazzák a védőáramkör(ök)höz szükséges +12V tápegységet, de ajánlás kapcsolási rajz formájában található hozzá. Részletes tájékoztatást az egyes építőkészlet részegységek összeszerelési útmutatójában található pozíciólista (BOM) ad arról, hogy a részegységek pontosan milyen alkatrészeket tartalmaznak.

Minden egyes építőkészlet részegységhez részletes online összeszerelési útmutató áll rendelkézésre magyarul és angolul. Ezen felül indokolt esetben, e-mailben rendelkezésre állok, ha valamely kérdésben az építési útmutató hiányos lenne. Összeszerelési hibák miatti hibakeresésben nem tudok segíteni, csak újra el tudom küldeni a hibás építőkészlet részegységet vagy annak teljes alkatrészkészletét.

Az APBM, és ventilátort ki-be kapcsolni is tudó változatai, az APBF és APB, monó védőáramkörök. Nincs rajtuk relé, hanem egy szilárdtest relével ellátott Tápegység & relé panelhoz (PSSR350 v. PSS701/PSS702, szintén monó) csatlakoznak. Az APBF/APBM/APB figyel több mindent: az erősítő kimenetén megjelenő DC offszetet (hangfalvédelem céljára), a hűtőborda hőmérsékletét egy hűtőbordába fúrt lyukba ragasztandó termisztoron keresztül (túlhőmérséklet védelem céljára), az erősítő kimeneti áramát az erősítő emitterellenállásairól levett feszültségen keresztül (túláramvédelem céljára), és van rajta bekapcsolási késleltesés (koppanásgátlás), valamint kikapcsoláskor gyorsan, 50-100 ms alatt lekapcsolja a hangfalat, ezzel megakadályozva a nem kívánt kikapcsolási hangjelenségeket is.
Két vagy több APBF/APBM/APB-vel épített többcsatornás rendszerben, ha valamelyik csatorna meghibásodik, akkor csak a hibás csatorna kapcsolódik le, mivel minden egyes csatornára külön védőáramkör, külön relé van.
Dual monó erősítőhöz 2 db PSSR350 (v. PS701) + 2 db APBF/APBM/APB kell.
Az APBF/APBM/APB számára stabilizált +12 V DC, max. 15mA szükséges. Ezt a +12V-ot az APBF/APBM/APB a csatlakoztatott Tápegység & relé panelon keresztül kapja meg, amely  számára a +12V-ot az "MI12" ajánlásban megadott tápegység áramkörrel állthatod elő, mert a szilárdtest relének is +12V kell.

Erre nem volt tesztelés, és nincs specifikáció, sem garancia. A teljes körű védelem túláramvédelmet tartalmaz, amely célja, hogy ha normál terhelés, vagyis 3,5 Ohmnál nem kisebb impedancia van rákötve az erősítőre, és ennek ellenére túláram lépne fel, akkor a védelem leválasztja a hangfalat, így megvédve az erősítőt a túlterheléstől. Kimeneti rövidzár esetén közel nulla Ohm a terhelés, és hirtelen olyan nagy  áram indulhat meg, amely tönkreteheti az erősítőt és akár a relét is, mielőtt a túláramvédelem beavatkozhatna. Az, hogy esetleg mégis túlél-e az erősítő egy kimeneti rövidzárat, több tényezőtől függ, pl. hogy a relé milyen gyorsan kapcsol ki (a PSSR350 és PSS701 szilárdtest reléjének kikapcsolási ideje rövid a mechanikus relékhez képest), és hogy mennyire volt felhevülve az erősítő kimeneti része, különösen a végtranzisztorok és az emitterellenállások a rövidzár bekövetkeztekor. A rövidzár miatti áram ezen kívül túllépheti a szilárdtest  relé megengedett maximális áramát, és ezért a relé normális viselkedése nem garantált. A legtöbb gyári erősítő mechanikus relés védőáramkörei nem képesek levédeni a kimeneti rövidzár károsító hatását, az LDA építőkészletek szilárdtest relés teljes körű védelme ezeknél gyorsabb, de a rövidzár kivédése így sem garantált.
Megjegyzésként megemlítem, hogy az egyik LDA MON prototípus erősítő a benne levő APBM védőelektronikájával és a PSSR350 Tápegység & relé panel szilárdtest reléjével a tesztelések során két véletlenül bekövetkezett rövidzártól megvédte az LDA162hc erősítőt.
Ha az APBF/APBM védőelektronika piros túláram LED-je kigyullad, minden esetben ellenőrizni kell, hogy kimeneti rövidzár lehetett-e az oka. Ha igen, akkor fontos kikapcsolni az erősítőt, és addig nem szabad rákötni hangfalat, amíg az újra bekapcsolás után le nem ellenőrzöd, hogy nincs-e veszélyes egyenfeszültség a kimeneten. Ez különösen a szilárdtest relés erősítőknél fontos, mert ha a szilárdtest relé elromlik, akkor általában rövidzárba megy, és emiatt a védelem nem tudja lekapcsolni a hangfalat, ha az erősítő kimenetén veszélyes DC offszet van.

2020. 05. hó elején a kitek rendes ára a következő: LDA MIN: 27.400 Ft. LDA DMON: 66.800 Ft. LDA MON: 33.700 Ft. A 2020-as év még bevezetési időszak, ezért az építőkészleteket korlátozott ideig akár jóval alacsonyabb áron meg lehet venni. Érdeklődni az e-mail címemen lehet.

Igen, de a részegységek csak az alkatrészkészletükkel együtt vásárolhatók meg, külön a NYÁK lemezek nem.
A relét is tartalmazó Euraudio tápegységek (PSSR350, PSS701) reléit az APBF/APBM (v. APBT/APB) védőáramkörök működtetik, ezért ezeket egymástól függetlenül nincs értelme megvenni.

 

Az LDA erősítő hangzáshűségéről

A torzítás érzékelésénél számos tényező közrejátszik. Csak néhány: (1) Milyen jelen akarjuk meghallani a torzítást (tiszta, főleg a szinuszhoz közeli jeleken sokkal könnyebb meghallani a torzítást, mint összetett, bonyolult jeleken pl. emberi beszéden). (2) Milyen felharmonikustartalma van a torzításnak, a közeli, pl. 2. 3. felharmonikusok torzítása sokkal nehezebben hallható ki, mint a magas felharmonikusoké. (3) Milyen frekvenciatartományba esnek a jel torzítási termékei? Különösen jól hallhatók azok a felharmonikusok, amelyek a fül által igen érzékenyen hallott, kb. 2kHz-6kHz közé esnek. (4) Milyen képzett az ember hallása. A torzítás érzékelési képessége tanulható, mint bármi más, és nagy egyéni különbségek vannak. Ha mindezeket összevetjük, megállapíthatjuk, hogy nem adható meg egy százalékos számjegy arra, hogy hol kezdődik az erősítőkből jövő torzítás hallhatósága, van egy tól-ig tartomány, amelyben hallható lehet a tesztelésre használt hangtól és a hallgatótól függően, illetve attól függően, hogy milyen alacsony a hangfalad torzítása.

Az LDA17 (és LDA172, LDA162) erősítő torzítása egész biztosan túl alacsony ahhoz, hogy bárki képes legyen meghallani a torzítását, teljesen hűen reprodukálja a bementére adott jelet a kimenetén felerősítve. Ezt több ABX teszt és egy nullteszt is megerősítette. Ha mégis jellemezni kellene azt, amikor egy erősítőnek nincs saját hangja, akkor a transzparens és neutrális jelzők jutnak az ember eszébe.

Az LDA17 (és a paramétereiben vele megegyező LDA172 és LDA162) erősítő prototípusain a szokásosan specifikált 1kHz-es teljes harmonikus torzításra (THD) 0,0007%-0,0013% közötti értékeket mértünk 1 Wattól a maximális teljesítményig terjedő teljesítménytartományban és 3,5 Ohmig terhelve a kimenetet. Az intermodulációs torzítás egészen 20kHz-es frekvenciáig igen alacsony, és a tranzies intermodulációs torzítás is figyelemreméltóan alacsony. Szakszerű összeszerelés esetén a hasonló eredmények várhatók.

Az erősítőn elvégzett nullteszt eredménye nagyon meggyőző volt. A nullteszt a bemenő jelből (pl. zenéből) kivonja a kimenő jelnek pontosan a bemenő jel amplitúdójára leosztott mását, a kettő különbségét képzi. Ha az erősítő teljesen tökéletes lenne, akkor nem lenne a bemenő és a kimenő jel között különbség másban, csak az amplitúdóban, tehát az eredmény teljes csend lenne (nulljel). Persze mindig van valamekkora torzítás, zaj és brumm, amit hozzátesz az erősítő, de ha ezek mértéke elég alacsony, akkor a hallgató a normál zenehallgatási hangerőn és szokásos hangfaltól való távolságban nem hall semmit a kivont eredmény, az ún. nullfájl visszajátszásakor és meghallgatásakor. Az LDA17 (LDA172,  LDA162) erősítők nullfájlja visszajátszásakor akkor sem hallottunk semmit, amikor a fülünket szinte a hangfalra tapasztottuk.

Sokan óvnak a bonyolultabb kompenzációtól, én viszont nem tapasztaltam egyáltalán, hogy a TPC kompenzáció gerjedékenyebbé tette volna ezt az erősítőt. A szimuláció szerint kb. 2kHz és 20kHz között a TPC-nek jelentősen kellett volna csökkentenie a torzítást, de a valóságban nem sok különbség volt az egyszerűbb Miller kompenzációhoz képest. Ezért ha a legegyszerűbb (Miller) kompenzációt szeretnéd, akkor ne tedd be a TPC jumpert.
Minden mérést a TPC jumpert betéve végeztem. Az viszont jó kérdés, hogy egy ilyen torzítás szempontjából kritikus helyen jó-e egy jumpert betenni. Ha a jumper esetleg kontakthibás lesz sok idő múlva, abból nincs-e gond. Ezt csak hosszú távú, évek múlva elvégzett tesztekkel lehetne igazolni vagy cáfolni. Ha a hosszú távú megbízhatóságot 100% biztosítani akarod, akkor jobb kivenni a TPC jumpert, vagy jumper helyett átforrasztani TPC kötést, eseteg aranyozott jumpert használni.

 

Az erősítő kitek összeszereléséről

A max. 2x200 Wattos LDA DMON duál monó erősítőben két külön fő hálózati transzformátorra van szükség. A teljes 2x200 Watt teljesítmény kihasználására két darab, egyenként kb. 350VA-es transzformátor szükséges. Ha egyetlen bekapcsológomb lenne két, egyenként kb. 175VA-nál nagyobb teljesítményű transzformátorhoz, akkor az együttes bekapcsolási áramlökésük (az ún. rush-in current) hatására sok háztartásban levő kismegszakító leoldana, hacsak nincs beépítve az erősítőbe lágyindító elektronika. A lágyindító elektronikákat megvizsgálva arra jutottam, hogy nagyon sok helyet foglalna el a tápegységen egy olyan lágyindító elektronika, amely biztosan nem megy tönkre abban az esetben sem, ha az erősítőt gyors egymásutánban többször ki-be kapcsolják, különösen felforrósodott állapotban. Ezért inkább úgy döntöttem, hogy külön bekapcsológombot tervezek a két erősítőcsatornának, így nincs szükség lágyindításra, csupán a két kapcsolót egymás után kell bekapcsolni, legalább fél másodperc szünettel.

Általános szabály, hogy a legjobban melegedő végtranzisztorra szereld fel. Zenei jeleknél kb. ugyanakkora teljesítményt disszipál mindegyik végtranzisztor. Ha a hűtőbordán kb. ugyanolyan helyzetben vannak, akkor egyformán melegednek. De ha valamelyiknek kisebb hűtőborda rész jut, arra cészerű a tempco tranzisztort tenni, mert az jobban melegedhet. LDA17hc esetén általában a két belső végtranzisztor egyikére kell tenni a temco tranzisztort, mert azok melegednek jobban.

Figyelembe vetted az összeszerelési útmutatókban megemlített esetleges inkompatibilitást? A Tápegység & relé NYÁK-ok nem mindegyik védőáramkör NYÁK-kal kompatibilisek teljesen. A PSSR350 teljesen kompatibilis az APBF/APBM-mel, és a PSS701/PSS702 teljesen kompatibilis a APB-vel. Ha azonban a PSSR350-et az APB-vel vagy a PSS701/PSS702-t az APBF/APBM-mel használod, akkor a Tápegység & relé NYÁK-okon a jelzetthez képest fordítva kell beültetni a D91, D92 (BAV21) diódákat.

R3=rövidzár javasolt monó vagy duál monó erősítőben; a rövidzárat nem 0R ellenállással, hanem egy dróttal ajánlott realizálni. R3=10 ohm javasolt sztereó erősítőben; a 10R a szetereó erősítőbe befutó 2 árnyékolt kábel árnyékolásai közötti földhurkon létrejövő brummot csökkenti.

Az LDA17 (LDA172) összeszerelési útmutatóban leírt egyenfeszültség ellenőrzése a kimeneten a legfontosabb.
Ha esetleg ultra alacsony torzítású hangkártyád van, akkor megmérheted a torzítást 4 ohmos műterheléssel. Torzításmérésre alkalmas ingyenes szoftver pl. az ARTA.
Ha van oszcilloszkópod és műterhelésed, akkor megnézheted, hogy néz ki egy 20kHz-es frekvenciájú szinuszjel 4 Ohm-os terhelésen vágásba (clipping) vezérelve. Ellenőrizd, nem alakul-e ki véletlenül önfenntartó gerjedés. Az LDA172mc, LDA17mc prototípusok C6=56pF-dal, és az LDA172hc, LDA17hc prototípusok C6=47pF-dal nem gerjedtek be túlvezérlésnél, de elég nagy különbségek voltak (a tranzisztorok gyártási szórása miatt?), hogy mennyire "csúnyán" jött ki az erősítő a clippingből. A C6 kondenzátort lehet növelni -- NPO dielektrikumú kell -- pl. 68pF-ra, akkor valószínűleg szebb lesz a clipping. Az erősítő főleg a pozitív túlvezérlésből jön ki furcsán (rail sticking, meg egy kis csillapodó belengés, miután kijött belőle). Hogy a rail sticking milyen csúnya, annak normál hangerőn semmi jelentősége, a lényeg, hogy ne gerjedjen önfenntartóan a rail stickingből kiszabadulva az erősítő még 4 ohmos (mű)terheléssel sem. Ha meg olyan óriási hangerőn hallgatod az erősítőt, hogy gyakran túlvezérlődik, akkor LDA172 esetén a Q8 bázisa és kollektora közé lehet tenni egy nagyfeszültségű Schottky diódát (ami a tápfesz kétszeresét kibírja), úgy hogy a Schottky dióda kollektora a Q8 bázisán legyen. LDA17mc-ben a nagyfeszültségű Schottky-t a D7 pozícióba kell tenni, az LDA172hc-hez pedig mellékelve van a D7-be való Schottky. Úgy tapasztaltam, hogy ez a Schottky csökkenti a rail sticking mértékét, de az utána jövő, csillapodó kis belengést nem nagyon. Ilyen, 20kHz-es full amplitúdó vagy clipping tesztet csak 25 °C fokos, nem felmelegedett erősítővel szabad csinálni, így is csak pár másodpercig ajánlott, és utána várni egy kicsit a lehűlésre. Műterhelés kell hozzá, 50-100 Wattos.

Csúnyának csúnyán néz ki oszcilloszkóppal a Graetz-híd bemenetén, amikor oszcillál a transzformátor szivárgási induktivitása a Graetz-híd és a transzformátor kapacitásával, de ez általában olyan 30-300kHz körül van, és a szűrt tápfeszültségben már nincs jelen. Próbáltam egy RC snubberrel csökkenteni ezt a jelenséget a hagyományos diódás Graetz-zel szerelt egyik prototípusomban, és a snubber, ha jól van méretezve, akkor nagyrészt jól kiszedi ezt az oszcillációt lassú diódákkal is. A torzítás mérési eredmények viszont ettől nem lettek jobbak, szerintem ez a 30-300kHz túl kicsi freki, hogy bármit zavarjon, mint rádiófrekvenciás zavar. Kétségeim vannak, hogy érdemes-e foglalkozni snubber mérezetéssel vagy a gyors diódákkal a Graetz-hídban. De ha már valaki gyors (és drága!) diódákat tesz a tápegységbe, akkor foglalkoznia kell snubber méretezéssel is, mert nem csak az egyenirányító diódák kapacitása okozza a tápegység bemenetén az oszcillációt, hanem a transzformátor kapacitása is, amit a gyors diódák nem befolyásolnak.

 

Használat

Nem, ehhez előbb ki kell kapcsolni az erősítőt, és várni kell néhány másodpercet.
Hangfal kimenetre csatlakoztatásakor -- különösen csupasz kábelvég rácsavarozásakor -- ellenőrizd, hogy véletlenül nem csináltál-e kimeneti rövidzárat (pl. piros hangfalcsatlakozóra rácsavarozott kábel ere hozzáér a fém készülékházhoz is).

A zöld LED a szilárdtest relé működését jelző LED, ha a relé be van húzva (átereszt), akkor a zöld LED világít. Ha az építőkészletben nem PSS701/PSS702, hanem PSSR350 lett szállítva, akkor nincs ilyen LED. A piros a túláramvédelem működését jelző (OCP) LED, ha világít, a teendőket lásd a következő kérdésnél.
A zöld LED (PSS701/PSS702) akkor nem világít, ha (1) a bekapcsolási/kikapcsolási némítás aktív, vagy (2) valamilyen hiba van, ami miatt a védőáramkör beavatkozott. A hiba háromféle lehet: DC offszet hiba (vagyis veszélyes egyenfeszültség a kimeneten, amely tönkreteheti a hangfalat), hűtőborda túlhőmérséklet hiba vagy túláram hiba. Túláram esetén nem csupán a zöld LED alszik ki, hanem a piros OCP LED is kigyullad.

A túláramvédelem reteszeli magát, ezért az erősítőt ki majd be kell kapcsolni, hogy újra működjön, de semmiképpen ne kapcsold be újra az erősítőt, amíg ki nem derült a túláram oka! Ha kimeneti rövidzár miatt világít a LED, és elsőre semmi nem ment tönkre, akkor az újabb ki-be kapcsolgatások hatására valószínűleg valami tönkremegy, mert újra és újra óriási áramterhelés éri az erősítőt és a szilárdtest relét minden egyes bekapcsoláskor.
A következő eljárást javaslom, ha a piros túláram jelző (OCP) LED világítana: (1) Ellenőrizd, hogy nincs-e kimeneten rövidzár. (2) Ha volt, és el lett hárítva, akkor az újabb bekapcsolás előtt szedd le a kimenetről a hangfalat, majd az erősítő bekapcsolása után mérd meg multiméterrel, hogy nincs-e veszélyes egyenfeszültség a kimeneten. Ez egy ellenőrzés arra az esetre, ha az erősítő és a szilárdtest relé is tönkrement, és a szilárdtest relé átereszt.
Az LDA (D)MON védőáramköre ugyan rögtön érzékeli a túl nagy egyenfeszültséget a kimeneten, és ilyenkor eleve nem is kapcsolja be a szilárdtest relét (nem gyullad ki a zöld szilárdtest relé LED sem), de ha a szilárdtest relé esetleg tönkrement a kimeneti rövidzártól, akkor sajnos valószínűleg rövidzárba ment, vagyis átereszt mindent, a veszélyes egyenfeszültséget is, ami tönkreteheti a hangfalat.

 

Hibakeresés

Nem ajánlom. Az LDA erősítők kapcsolási rajzai jelenleg nincsenek közzétéve, de az LDA kitekből épített erősítők javítását a tervező vállalja.
Ha van elektroműszerészi képzettséged, és saját magad akarod javítani az erősítőt, akkor is ügyelni kell az érintésvédelmi biztonságra.
Az Euraudio LDA kitek nem tartalmazzák az "MI12" hálózati feszültséget fogadó/elosztó panelt, amelyet mindenkinek magának kell megterveznie, legyártania. Ha a hálózati feszültséget fogadó/elosztó panel megsérül, vagy a rögzítése kioldódik, és a kisebb feszültségű részekhez hozzáér a hálózati 230 VAC feszültség, akkor életveszélyes feszültség jelenhet meg minden olyan fémfelületén az erősítőnek, amely nincs erős, nagy áramot elviselő összeköttetésben a készülék védőföldelésével. Ilyen nagyobb felületű, könnyen érinthető fémrészek pl. a kisebb hűtőbordák: az LDA17 NYÁK-on levő driver tranzisztor hűtőborda vagy a PSS701/PSS702/PSSR350 NYÁK-on levő Graetz-híd hűtőbordája. Ezeket a felületeket csak azután érintsd meg, miután megbizonyosodtál, hogy a hálózati feszültség fogadó/elosztó panel sérülésmentes, és rögzítve van a helyén.
Nagy teljesítményű használat után, amíg nem hűlt le, addig a belső hűtőbordák nagyon forróak, akár 80-90 °C fokosak is lehetnek.

Brummnak sok oka lehet, az egyik, hogy egy kimeneti rövidzár tönkretehette az R3 ellenállást.
Az LDA MIN építőkészletben szállított LDA17mc-ben (LDA172mc-ben) az R3 értéke 10 ohm. Mivel sztereó erősítőben párhuzamosan kapcsolódik a két LDA17mc (LDA172mc) NYÁK 10 ohmja, ezért egyikre műszerrel rámérve 5 ohmot kell mérned. Ha 5 ohmnál jóval nagyobb értéket mérsz, akkor az R3 ellenállások tönkrementek, és ez oka lehet a nagy brummnak.
Az LDA DMON és LDA MON építőkészletben szállított LDA17hc-ben az R3 értéke 0 ohm (rövidzár). Ha ezt rövidzárat nem rézdróttal, hanem 0R ellenállással valósítottad meg, az is tönkremehetett.

 

Főoldal